Lois Duncan - Down ​a Dark Hall

Lois Duncan - Sötét folyosók

Fülszöveg

Valami van ezzel a hellyel… valami… 

Kit nem találta a megfelelő szót, ezért inkább elhallgatott. Az épület közeledett, közeledett, végül csaknem rájuk borult. És akkor eszébe jutott a szó, amit keresett. 

Gonosz. 

Amikor Kit Gordy meglátja Blackwood Hall magas kapuját, csak az jár a fejében: ez a hely gonosz. A fenyegető épület borzongató félelemmel tölti el. Ahogy azonban kialakul Kit napirendje, igyekszik figyelmen kívül hagyni a pletykákat, miszerint a drága és elit bentlakásos iskolát szellemek járják. 

Ám az osztálytársai különös, idegen tehetségek tanújelét adják. Furcsa álmok kísértik, hangokat hall, a családjának és barátainak írott levelei elvesznek – és mindenre árnyat borít az őket körbeölelő varázs.

Nem terveztem mostanában ennek a könyvnek az elolvasását, de mivel itt a Halloween szerettem volna valami rémisztőt ajánlani nektek, s persze nagyban hozzájárult az is, hogy a könyvből készült film most megy a mozikban. Abszolút megfelel erre a napra, ugyanis tartalma rövid(kb.186oldal) így egy estés programnak is tökéletes. 

Az író egyik könyvét már biztos ismeritek, ha más nem a filmet, hiszen régen elég híres kis story volt. (Tudom mit tettél tavaly nyáron)

Kifejezetten tetszett, hogy a könyv végén Jenny Han (pl. A fiúk akiket valaha szerettem) interjút készített az íróval, ritkán látok ilyet. A poszt után ezt is elhozom nektek, amint végeztem a begépeléssel. :) 

A könyv maga nagyon tetszett, az alap történet nagyon jól ki lett gondolva, s bár nem mondanám, hogy okozott félelmet, vagy álmatlan éjszakákat, mindenképpen olvastatta magát.

Sajnos viszont a rövidsége miatt, rengeteg szál maradt kibontatlanul, többet szerettem volna megtudni, többet lehetett volna kihozni. A vége egyszerűen olyan volt, mintha simán félbehagyták volna. 

A szereplőkkel nem sikerült mélyebb köteléket kialakítani, vagy a helyükbe képzelni magam, bár kevés szereplő volt, így is kevés információ derült ki róluk, kevés párbeszéddel karöltve. Szerintem ebből szinte lehetetlen minőségi filmet csinálni, de azért meg fogom nézni, hátha hozzá tettek valamit, amitől jobban kiteljesedett.

Tehát jó volt, de sokkal sokkal jobb lehetett volna! 

Kit édesanyja nagyon unszimpatikus volt számomra, mert milyen anya az aki az újdonsült férjével elmegy világot látni, a lányát meg berakja egy magániskolába... Majd amikor a lány haza akar menni, az anya erre csak legyint, hogy majd minden rendben lesz...

Főszereplőnk Kit édesanyjának köszönhetően egy bentlakásos iskolába kerül,egy régi ház, a semmi közepén, amely úgy néz ki akár egy palota, egyetlen bánata csak az, hogy legjobb barátnőjét nem vették fel. Ám amikor oda érnek úgy érzi valami nem stimmel, furcsa érzés keríti hatalmába.

Nehezíti a körülményeket, hogy kiderül, nincs internet, a tanulók száma nem több mint 4, és a levelezésen kívül másként nem tudja elérni a szeretteit, a telefon szintén nem működik, s egy idő után rá jön a levelek sem érik el a céljukat. 

Szépen lassan a barátai elkezdenek furcsán viselkedni, hirtelen olyan tudás kerül a kezükbe, amiről eddig nem is tudtak. Például a lány akinek semmi tehetsége nem volt a festéshez, most gyönyörű tájképeket fest, a másikuk verseket ír. Furcsa alakokat látnak az ágyuk mellett, rémálmok gyötrik őket, elmegy az étvágyuk, szinte teljesen kezdik elveszíteni önmagukat. 

Mindannyian tudják, hogy menekülni kell, valami nincs rendben, de a kapuk folyton zárva vannak, ők pedig elszakítva a külvilágtól, s a helyzet napról napra rosszabb.