Rachel Higginson - The ​Five Stages of Falling in Love

Tagadás 

Harag 

Alkudozás 

Depresszió 

Elfogadás

Ez ​a történet nem arról szól, hogyan szerettem bele valakibe.

Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg ismét élni, miután a szerelem elhagyott.

Elizabeth Carlson a poklok poklát járja – más szóval gyászol.

Nyolc évig volt Grady felesége, négy gyereket szült neki, ő élete szerelme, csakhogy a férfi meghalt. A prognózis kezdetektől fogva borzasztó volt, ám Liz sosem adta fel a reményt, hogy Grady meggyógyulhat. Hogyan is tehette volna, ha egyszer ő volt a mindene?

Fél évvel később igyekszik összeszedni darabokra hullott életei darabkáit, és időben eljuttatni a gyerekeket az iskolába. Mindkettő lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Manapság mintha minden lehetetlen lenne.

Amikor Ben Tyler beköltözik a szomszédba, Liz bánatban és fájdalomban fuldoklik, a gyerekei lázadoznak, úgy érzi, sosem éri utol magát. Nincs ideje kíváncsi barátokra, nem vágyik kéretlen segítségre, ám Ben mindkettővel megajándékozza. És nem csak az udvaron meg a fűnyírásban akar segíteni. Ben többet akar Liztől. Sokkal többet, mint amennyit ő valaha is adni képes a történtek után.

Liz igyekszik feldolgozni a férje halálát, keresztülvergődi magát a gyász öt szakaszán, és rádöbben, hogy jóval többet képes adni, mint azt korábban gondolta. Új szerelem kél a szívében, miközben lehántja a bűntudat és a fájdalom kérgét, és rádöbben, hogy az élet sokkal fontosabb, mint a halál.

 Nehéz szavakba foglalni ezt a könyvet ami már az első pár oldalon könnyeket csalt a szemembe.Tehát a nyitány egy elég erős kezdés. Egyszerű romantikus regénynek hittem, mint tudjátok én nem olvasok fülszöveget,így hatalmas meglepetésként ért, hogy a téma azért ennél jóval komolyabb, jóval több. 

Inkább a felnőtt korosztálynak íródott, ezért is kapta az arany pöttyös jelzést. Rachel Higginson egyébként külföldön már teljesített, nálunk egyenlőre ez az első könyve, de remélem ezek után nem az utolsó. 

Hozzászeretném tenni, hogy ez egy igazán fájdalmas és depressziós történet, szinte az utolsó, elfogadás szakaszig. Tehát ez nem olyan könyv, ami sűrűn megfog mosolyogtatni, inkább letargiában tart, tényleg úgy kell hozzá állni, hogy végig beleképzelni magad főszereplőnk helyzetébe, különben félő, hogy a sok depresszió elviselhetetlenné teszi. 

A szerelmi szál már már tökéletes - Ben egy főnyeremény, talán annyira az, hogy a valóságban szinte kizárt, hogy hozzá hasonló létezik - ami talán picit zavaró volt, hiszen mindenkinek vannak hibái - és én szeretem, ha a szereplők nem tökéletesek. Illetve Liz sokszor elküldte őt, s én nem vagyok benne biztos, hogy bármelyik férfi ennyire hosszú ideig kitartott volna, s ennyire megértő lett volna.(Például kitérnék egy apró részletre, hogy az első szexuális együtt létük után Liz elment bőgni majd hányni. )  Mindezek után azt is éreztem, hogy a kellő megbecsülést a nőtől egy percig sem kapta meg, mégsem volt sosem ideges, vagy nem volt emiatt mérvadó veszekedés.  

A reményt viszont mindenképp megadja, hogy egy négy gyerekes özvegy édesanya is találhat párt maga mellé, akkor is, ha elveszíti élete szerelmét. 

Abszolút bekebelezett a könyv, 1-2 nap alatt kiolvastam, érdekes volt számomra, s nagyon vártam, hogy Liz végre beadja a derekát.
A mellékszereplők is szimpatikusak voltak - a volt férj szülei, testvére, Ben szülei - Liz húga. De leginkább talán Ben szülei akik első ízben elfogadták a gyerekeket s végtelen kedvességgel voltak Liz iránt. 

A borító nekem nem adta vissza a könyv komolyságát de ettől függetlenül gyönyörű.

Szász szónak is egy a vége, örömmel várom az írónő következő könyvét. :) 

Főszereplőnk Liz elveszíti férjét, majd 4 gyerekkel kell egyedül maradnia, s szembesülnie a gyász fájdalmával. Miközben folyamatosan az összezuhanás szélén áll - a négy gyereket minden nap el kell látni, iskolába, óvodába vinni - s Liz részben magára maradt azokkal a teendőkkel amiket eddig együtt csináltak meg. 

Egy nap viszont új lakó költözik a szomszéd házba, aki egy jóképű biztos egzisztenciával rendelkező ügyvéd férfi. 

Hamarosan jóban lesznek Lizzel, a férfi kéretlenül is sokat segít neki, imádja a gyerekeket,  s az esténkénti borozgatások nagy lelki támaszt nyújtanak a nőnek. 

Liznek remek ötlete támad, hogy a férfi pont illene a húga - Emma mellé, de a randi nem jön össze s itt bújik ki a szög a zsákból, hogy Bennek inkább Liz aki igazán tetszik. 

A nő ezt nem akarja s nem tudja elfogadni, folyamatosan bűntudattal küzd, miközben próbálja magától eltolni a férfit, de ekkora már késő mert a köztük lévő kapcsolat túlságosan is elmélyült. Így hát elindulnak a gyász rögös útjain - míg Liz össze nem szedi önmagát annyira, hogy elfogadja maga mellett Bent.