Josh Malerman - Bird Box

Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött.

A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé.

Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve.

Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?

Josh Malerman lélegzetelállító debütálása egy letehetetlen, rémisztő és lebilincselő panoráma egy sarkaiból kifordult világról.

"A Bird Box tavaly jelent meg, már több mint 15 országban eladták a kiadási jogait, a filmjogok is egyből elkeltek, és az elkészült forgatókönyv meg is nyerte az olyan forgatókönyvek számára kitalált díjat 2014-ben, amelyikből még nem készült film. Nemrég jelölték a patinás Bram Stoker-díjra, aminek megnyerésére nagyon jelentős esélye van."

A filmet láttam először, bár meg sem akartam nézni mert gagyinak tűnt az előzetes alapján, de nagyon kellemesen csalódtam. Akkor döntöttem el, hogy mindenképpen elolvasom a könyvet mert a filmben 1-2 dolog nem volt teljesen világos, illetve a lényekről szerettem volna többet megtudni. 

A könyv választ is adott a film hiányosságaira - természetesen így sokkal érthetőbb volt a cselekmény. 

A lényekről nem sikerült többet megtudni, nem tudjuk, hogyan néznek ki, honnan jöttek, miért nincsenek mindenkire hatással, miért reagál rá így az ember, szándékos e a részükről, hogy bántsanak minket - vagy véletlen teszik - vagy nem is tudják mit tesznek. 

Rengeteg kérdés maradt a könyv elolvasása után, ami miatt én simán el tudnék egy folytatást képzelni, de ezen felül azért egy kerek történetet kaptunk. 

Malorie a világ legerősebb nője - mindazok után amiket látott, s tapasztalt - még sem őrült bele. 

Abszolút igaz rá az ijesztő szó is, éjszakai olvasásaim során rengetegszer megborzongtam pedig nagyon kevés horror tud hatással lenni rám - de azért ezek ritka pillanatok voltak alapvetően inkább úgy fogalmaznék, hogy tartja azt a bizonyos feszültséget. Számomra inkább az volt ijesztő, ahogy a könyv a sok vérről, hullákról beszélt.
(Kis Spoiler :
 Amikor Malorie evezett a gyerekekkel a folyón a saját végtermékükben, hányásukban ültek napokon keresztül ami önmagában is gyomorforgató.)

Tehát az alap ötlet tökéletes - jobban kibontakozhatott volna, de így is egy remek könyv volt, amit bármikor újra olvasnék.

Ami még kifejezetten tetszett- az az elképzelés. A gyerekek úgy nőttek fel, hogy sosem látták a világot - s ennek köszönhetően olyan szinten kifejlődtek az érzékeik, hogy csukott szemmel megtudták mondani, mikor mosolyog vagy sír az édesanyjuk. Meghallották ha egy levél a kútba esett, vagy éppen egy madár rászállt egy faágra.

Még egy plusz pont, hogy a fejezetek a múlt - jelen alapján váltakoztak, így nem kellett találgatni mikor hol járunk. A jelenben indultuk s fokozatosan derült ki az információ, hogy a főszereplők miért és hogyan is jutottak el oda, ahol éppen vannak. 

Egyetlen dolgot sajnálok, ez pedig a végkifejlet. Reménykedtem, hogy a végén megtudjuk a lényeg kinézetét, vagy, hogy mit láthat az ember az öngyilkossága előtt, de sajnos nem így alakult. 

A hírek tele vannak azzal a megmagyarázhatatlan eseménnyel ami emberek százezreit vezették az öngyilkosság kapujához. 

Egy-egy országban kezdődve végül mindenhová eljutva mint egy járvány szerűen megölik magukat, vagy egymást az emberek, egészen addig míg már szinte senki nem marad. 

Annyit tudni, hogy öngyilkosságuk előtt, mindannyian láttak valamit. De mit? 

Sejtések vannak, hogy ezek a "lények" valahonnan máshonnan jöhettek, s egyszerűen az agy képtelen feldolgozni a látványukat, az ember beleőrül. 

Malorie éppen ekkor teherbe esik, ez egy nem kívánt terhesség számára, de innentől kezdve nincsenek orvosok, nincs senki. 

Húgát is elveszíti, így elmegy menedéket keresni, míg nem talál egy házat, ahol egy páran összegyűltek s próbálják túl élni az eseményeket.

De sajnos sikertelenül járnak egy idő után Malorie ismét egyedül marad de immáron két újszülöttel a karján, s egyetlen fénysugár számára egy férfi aki telefonon keresztül menedéket ígér neki - ahová életét kockáztatva, vakon két kicsi gyerekkel tud csak eljutni. Bár 4 évébe telik az elhatározás, elindul, hogy megtudja létezik e még a világon egy hely, ahol felnevelhetné Tom-ot és Olympiát.