Bram Stoker – Dracula

Bram Stoker – Dracula

 

Fülszöveg

„Drakula ​vagyok; legyen üdvözölve házamban, Mr. Harker!” Ezekkel a szavakkal mutatkozik be Bram Stoker klasszikus történetében a gróf Jonathan Harkernek, az egyik főhősnek.

A regényirodalom egyik leghíresebb bemutatkozását nemcsak az olvasók fújják bő évszázada – 1897-es angliai megjelenése óta a Drakulá-t nem győzik újranyomni –, de színpadi és filmszínészek is tucatszám. Lehetetlen úgy olvasni a semmi jót nem ígérő invitálást, hogy ne lássuk közben Lugosi Bélát, Christopher Lee-t vagy Gary Oldmant, vagy ne halljuk gondolatban egy súlyos várkapu nyikorgását. Drakula, aki beinvitál, rögtön felismerhető vékony sasorráról, „fennhéjázón öblös” homlokáról, főleg pedig „sajátságosan hegyes” fogairól, amik „kiálltak az ajkak közül, amelyeknek feltűnő pirossága ily élemedett korhoz képest megdöbbentő életerőt mutatott”. Ekkor még nem tudja szegény Harker, hogy házigazdája nem szimpla baljós mágnás, hanem igazából egy négyszáz éves vámpír.

Harker, a fiatal angol ügyvéd azért utazik a Kárpátok közé, a hátborzongató várkastélyba, hogy nyélbe üsse Drakula London melletti ingatlanvásárlását. Nem is sejti, miféle szörnyűséget szabadít ezzel a világra: a vámpír gróf ebben a nyugati metropolisban akar újabb áldozatokat szedni, újabb – élőhalott – segítőtársakat toborozni. Miközben Harker a romos várban senyvedve tervezi reménytelennek tűnő menekülését, Drakula kísértethajója máris Anglia felé közeleg, ahol két ártatlan fiatal nő készül a boldog házaséletre. Az egyik éppen Mina, Harker menyasszonya… Barátaiknak, egy ifjú angol és egy idős holland orvosdoktornak, egy angol főnemesnek és egy amerikai kalandornak minden bátorságukra és leleményességükre szükségük lesz, hogy elháríthassák ezt a pokoli támadást.

A sorozatot láttam első körben, azt hiszem a Netflixen. Régóta nem vagyok már vámpír rajongó, azt hiszem kicsit eluntam a témát. Rengeteg Anne Rice könyv - vagy az egyszerűbb romantikus vámpíros könyvek után azt hittem lezártam ezt a témát. A sorozat annyira megtetszett, hogy elkezdtem utána nézni miből készült - ez kicsit hasonlított arra az elképzelésre amit a tv-ben láttam, így megvettem.

Elkell mondanom nektek, hogy Bram Stoker Drakulája valami jobb, valami több! Hiszen nem véletlenül emlegetik úgy, hogy ez a könyv minden vámpírtörténet őse. 

 A történet szerint, Harker az ügyvéd Drakulához utazik ám akkor még nem sejti, hogy vendéglátója egy többszáz éves vámpír. Mindezt a fülszöveg is elmondja Harker rájön, hogy Drakula Londonba érkezett, hogy ott folytassa tovább az emberek gyilkolását, ártatlanok kiszipolyozását. 

Mindeközben megismeri Van Helsing-et, s rengeteg veszteség árán, de karöltve indulnak el, hogy végezzenek a vámpírral. 

Ami nagyon tetszett, hogy a karaktereket az író, egymásnak írt leveleiken, vagy naplóbejegyzéseken keresztül mutatta be, tehát körülbelül a könyv közepénél futottak össze a szálak s ismerték meg egymást.

A nyelvezet maga illik az aktuális korhoz, ami néha kicsit bonyolultnak vagy nehezen emészthetőnek hathat, de ez nem is meglepő hiszen a regény 1987-ben íródott. 

Nagyon jól felépített kis könyv volt ez, izgalmas, egyszerűen pörögtek a lapok a kezemben. Van Helsing karaktere - szónoklatai s túlzott kedvessége (főleg a nők felé) furcsa volt nekem, néha irritáló, de az egyetlen hibája a könyvnek. Nem is nevezném hibának, hiszen nyilván akkoriban másképp viselkedtek az emberek.

A másik pozitívum, hogy a történet folyamatosan tartotta bennem a feszültséget, pedig kevés horror sztori van, ami félelmet kelt bennem. Nagyon könnyű volt belemerülni, elképzelni részleteket. 

Talán az is közrejátszott, hogy Drakula nem egy klisés tinivámpír, hanem tényleg az igazi, gonosz, velejéig romlott szörnyeteg. Külső jegyei is erre utalnak, hiszen nincsenek kidolgozott izmok, helyette viszont riasztó külső - hatalmas görbe orral - adott.

Ennek ellenére lelkileg is hatással volt rám, tetszett, hogy romantikus részletekben is bővelkedett a regény. 

Nem tudok kevesebbet adni, mint 5 csillag. Biztos visszatérek még ha nem is ehhez de egy másik Stoker regényhez. 

Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek tiszta szívből ajánlom. :)