SARAH J.MAAS - FÖLD ÉS VÉR HÁZA (CRESCENT CITY)

"Szeretettel bármi lehetséges."

Muszáj volt ezzel az idézettel kezdenem, mert ez volt az egyik kedvencem, ez hangzott el a legtöbbet és ez volt az egész történet mozgatórugója. Sarah J. Maas új könyve nem csak fantázia(Urban Fantasy), nem csak romantikus, hanem egyben krimi is. Amikor megérkezett hozzám először megijedtem a 910 oldalas terjedelemtől, de annyira izgalmas volt az elejétől a végéig, hogy csak azt éreztem, kérek MÉG! 
Az idei évet abszolút megérte ezzel nyitni, és abban sem vagyok biztos, hogy lesz még ennyire jó olvasmányom ebben az évben. Nem kérdés, hogy az "imádtam" kategóriába kerüljön e.

Ha érdekel a bejegyzés kattints az "olvass tovább" felületre

Véleményem: 

Na de nézzük is meg, mitől volt ennyire letehetetlen ez a könyv! 

. Mindig eseménydús volt.

. Nem volt erőfölényben a romantika.

. NAGYON szerethető karakterek. 

. NAGYON részletes világfelépítés.

. Hihetetlen fordulat a végén.

Amikor az írónő másik sorozatát olvastam az Üvegtrónt, akkor sokszor éreztem úgy, hogy nem halad a történet túl sokat, bár az egy jóval nagyobb sorozat, mégsem éreztem annyira részletesnek a világ felépítését mint itt. Ha Celaena Sardothien -t szándékosan használva ezt a nevet, összekellene hasonlítanom Bryce Quinlannal illetve Rowan Whitethornt Hunt Alatharral akkor egyértelműen az utóbbi lenne számomra a nyerő.

Ettől függetlenül az a sorozat is tetszett, de itt sokkal szerethetőbbnek találtam a karaktereket, valamilyen szinten érettebbnek is, a főszereplővel Bryce-al pedig sokkal könnyebb volt azonosulni. 

A történet már az első 100 oldal után kellemetlen meglepetéssel indult, de ez a csavar adta meg a könyv további részét. 

Bryce félig ember - félig tündér, így szinte semmi mágiával nem rendelkezik, azon felül, hogy a hosszú életet örökölte, amely minden lénynél egy úgynevezet "zuhanás" következtében alakul ki, ilyenkor az illető leugrik a lelke legmélyebb szintjére, s onnan felemelkedve nyeri el az "örök" életet. Édesapja az Őszkirály tündér király, édesanyja ember, így a lány már kevesebb eséllyel indul a tisztavérű tündérek mellett, nem csoda tehát, hogy bizonyos "szintek" vannak, és aki a többi alatt áll, annak nincs szava.

De Bryce-t nem kell félteni, mert egy belevaló lány, aki élvezi az életét, lakótársával karöltve - Danikával, a farkasfalka vezetőjével, és már már úgy tűnik a lehetséges szerelem is megtalálja, egy másik falkatag Connor mellett. 

De a dolgok megváltoznak amikor 

Crescent Cityben rejtélyes démontámadások kezdődnek, egy szent tárgy eltűnik, és úgy látni Bryce az egyetlen aki minden meggyilkolt "lényt" ismert, mitöbb a démont is látta. Az egyik kormányzó tehát úgy dönt, megbízza Bryce-t és a rabszolgáját az angyalt, Huntot, hogy legyen Bryce nyomában,
védelmezze és  göngyölítsék fel együtt a gyilkosságokat. 

Bryce nehezen viseli, hogy Hunt folyamatosan a nyomában van, és egy szabad perce sincs tőle, akárhová is megy, de ahogy kirajzolódnak a gyilkosságok részletei, a köztük kialakuló kapcsolat is szorosabbá válik. 

Az egyetlen probléma, hogy minden amire rájönnek, talán mégsem pontosan az aminek látszik. 

A könyv egyik legjobb része, hogy bőven akadt még érdekes karakter, például a holtak egyik hercege Aidas, vagy a Viperakirálynő illetve Tharion aki a vizek egyik ura. Bryce testvére Ruhn, a boszorkányok, vámpírok, Kiméra - Bryce háziállata, és a kis tűzszellem Lehabah, illetve Jesiba is Micah is. Nem kedveltem mindenkit, de tény, hogy mindenki érdekes volt számomra.

Kedvenc karaktereim: 

Ruhn, Tharion, Aidas, Kiméra és Lehabah a tűzszellem.