"Azt hiszem, a huszonegyedik században a telefonunk a jegygyűrű, ami a világunkhoz köt bennünket. Ha így van, akkor ez rossz házasság."
Mostanában egyre többet nyúlok King felé, pedig fiatalon végtelenül untam a könyveit. Tényleg igaz az, hogy a korral változik az ember, a változás pedig kihat az izlésre is. Az is tény, hogy King szépen lassan, komótosan indítja be a sztorikat, és sokszor mondtam nektek, hogy ez az amit hajlamos vagyok elunni.Még mindig szívesebben nyúlok a novellás válogatásaihoz, mint amilyen ez is, de mostanra, hatalmas kedvencemmé nőtte ki magát.
Na de nézzük is mit rejtett, ez a 4 kisregényből álló kötet. :)
Ha érdekel a bejegyzés kattints a "tovább olvasom" felületre!
Nem gondoltam volna, hogy egy King könyvben a telefonokról is fogok olvasni, főleg nem arra, hogy Iphone szó egyáltalán "elhangzik", de kifejezetten tetszett, hogy az író is halad a korral, és igyekszik olyan történeteket írni, megtartva a rá jellemző stílust, ami sokkal inkább passzol a mai generációhoz. A horror számomra valamiért mindig kötődött a régi időkhöz, talán a kísértetházak, rég elfeledett lelkek, és egyéb maszlagok miatt, amikhez a mai napig szeretnek nyúlni az írók, vagy a forgatókönyv írók.
Pedig igencsak ki lehet használni a mai technikát is, ha valami rémisztőt szeretnénk kovácsolni, és Stephennek ez sikerült, rögtön az első novellában.
Az első történet egy kisfiú Craig, és egy idős milliomos Mr. Harrigan kapcsolatáról szólt, ami leginkább, arra épült, hogy az idős úr, elmenekülve a munka elől, egy kisvárosba költözik. A magánynak köszönhetően, megkéri a fiút, hogy hetente pár alkalommal olvasson fel neki. A felolvasásokból pedig, egy barátság alakul ki, és Craig egy Iphonnal lepi meg az idős férfit, aki eddig csak újságokból értesült a hírekről, de az internet megjelenése természetesen őt is bekebelezte. Mr Harrigan és az Iphone szinte elválaszthatatlanok lettek, egészen addig, míg a férfinak el nem jön az ideje. Nem csoda tehát, hogy a telefonját is vele temetik.
És ekkor kezdődnek a furcsaságok...
Kifejezetten tetszett ez a novella, izgalmas volt, megható, és kellően ijesztő, kitérve az emberi kapcsolatok szépségére.
A második novella a Chuck élete volt számomra a leggyengébb láncszem, egyszerűen azért, mert nem éreztem át mindazt, amit az író szeretett volna megmutatni. Elvont volt, de unalmas, nem jött át, vártam, hogy történjen valami, de egyszerűen az egész egy közepes tempóban maradt, és így is ért véget. Nem is tudnám szavakba foglalni miről szólt, mert egyszerűen nekem nem szolt semmiről. Talán tanulság az élet rövidségéről, és fontosságáról kicsit elvontabban tálalva? Nem tudom.
A harmadik viszont, a Minél véresebb, amelyről a könyv a címét is kapta, kifejezetten tetszett, habár sajnáltam, hogy nem egy egészen új sztori, hanem köthető a Kívülállóhoz. Szerettem volna hinni, hogy minden novella teljesen új lesz, és új ötletek vezérlik majd, ezért mikor Holy megjelent a képben egy kicsit szomorú lettem.
Mindenesetre maga a történnet tetszett. Minél véresebb...annál híresebb.Egy alakváltó, és a hírhajhász riporterek, a keselyűk. Ahogyan rávetik magukat egy szerencsétlenségre, hogy más emberek is csámcsoghassanak rajta, elgondolkodtató.
Egyszer néztem egy dokut ami egy hotelben történt gyilkosságról szólt, és arról, hogy a youtuberek, az önjelölt nyomozók, miként próbálták a rendőrök munkáját végezni. Elkeserítő volt, mindezt a nézettségért.
Az utolsó novella "A patkány."
Vigyázz mit kívánsz, mert mindennek ára van.
Semmi sincs ingyen, a siker aztán végképp. De mit vagy hajlandó feláldozni a céljaid elérésének érdekében?
A történet egy íróról szól, aki sosem tudta megírni a regényt, amit szeretett volna. Egyszerűen nem volt rá képes, oktatta az írást, de amikor ő leült a gép elé, elfogytak a szavak. Egészen addig, amikor is egy történet fogalmazódott meg a fejében, mintha diktálnák.
Nem tudta honnan jön, s miért, de úgy érezte, ez lesz az első regénye, papírra kell vetni. Elment tehát a régi faházba, hogy nyugodt körülmények között írhasson, de ott nem igazán az várta, amire számított.
Összességében tetszett, a 4 novellából legalább 3. Ez szerintem egy nagyon jó arány, érdemes volt elolvasni. A meseszép borító pedig + pont. Kicsit mintha a mai világ és a társadalom kritikája lett volna, amelyben ha így volt, teljesen igazat adok az írónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése