" A munkásember csak annyit ér, amennyit a rohadt bére."
Nagyon szívesen olvasom King régebbi műveit is, örömmel vettem, hogy az író úgy harangozta be a Blaze-t, hogy szem nem marad szárazon.
Bár könnyeket nem fakasztott, elgondolkodtam rajta.
Ez nem egy gyors olvasmány, nincsenek nagy csavarok vagy csattanók. Inkább egy lassú, szomorú történet, egy emberről aki nem tapasztalta meg soha életében a szeretetet, az otthon és a szülői törődés fogalmát.
Az igazi szerelmet, amikor fontos vagy valakinek, és tökéletesnek lát téged avagy ha nem is a hibáiddal együtt szeret.
Elég gyakran mondják, hogy a bűnözői életútra lépett fiatalok többsége a családi szeretet, odafigyelés és törődés miatt jut oda ahová.
Kerítik hatalmába a drogok, az otthon hiánya, a nincstelenség és ennek köszönhetően a pénz hajszolása. Főleg ha nem rendelkeznek megnyerő külsővel, és sehol nem alkalmazzák őket szívesen.
Ilyen érzés kitaszítottnak lenni a világból, és ezt senki sem érdemli meg a születéssel.
De az élet nem fer, és hogy kinek milyen életút jut, az nem mindig a tetteinknek köszönhető.
Blaze édesanyja meghal, apja alkoholista. Rendszeresen bántalmazza, míg egy nap lelöki a lépcsőről, miután Blaze olyan fejsérülést szenved, aminek köszönhetően soha többé nem pörögnek úgy az agyában a fogaskerekek mint régen.
Visszamarad a fejlődésben, árvaházba kerül.
Ha ki is veszi egy család, csak azért teszi, hogy ingyen dolgoztassák.
Blaze első barátja, akiben bízni tud, korán életét veszti egy betegségben, ahogyan az is, akinél családra találhatott volna.
Rosszkor van rossz helyen, ez az egész életére jellemző. Ezért feladja a normális életet, és a bűnözők közt keres befogadást.
Így ismerkedik meg Georggal,akivel kisstílű bűnöket követnek el, míg el nem döntik, hogy az igazán nagy dobás egy gazdag ember gyerekét elrabolni lenne.
De George meghal. Blaze nem tudja mit tegyen nélküle, szelleme és a kényszer, hogy befejezze a közös tervet, folyamatosan kísérti, ígyhát Blaze elrabolja a gyermeket.
Amivel viszont nem számol, hogy ő nem rossz ember, hogy nem mindig rossz az aki rossz dolgokat követ el. Mi lesz a gyermekkel? Olvassátok el, és megtudjátok.:)
Nagyon szomorú, és csodás regény volt. Meglepődtem az előszónál azon, hogy Stephen King évekig őrizte és a fiók mélyén tartotta, mert piszkozatként tekintett rá. Hozzám adott ez a történet is valamit, ami nem történt volna meg, ha King nem lát reményt mégis a regény kiadatásában.
Mindenkinek szívből ajánlom, aki szereti a bűnügyi regényeket, de leginkább olyanoknak akik hozzám hasonlóan már nem tinik. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése